Újabb melankólika...

Lehet, hogy tényleg túl komolyan veszem ezt az egész pasi-csaj dolgot? Hát nem tudom, nem emléxem már, mire tanitottak, de minden bizonnyal az érzéseket, vagy a nem érzéseket komolyan szokták venni. Mármint nálunk.
Örömmel konstatálom, hogy legalább a beszédbeelegyedünk hadműveletem sikeresnek bizonyult, bár van még mit csiszolnom a technikámon, de végül vérprofi leszek. Nameg Ő is.
Jelentéktelennek érzem ma magam.. Teljesen elvesztem Pesten is a nagy forgalmi zűrzavarban, villamosok jönnek-mennek, buszok késnek, utána meg egyszerre négy jön és még válaszhatok is. Vajon égi jelként küldték felém a választás újabb és újabb lehetőségét, vagy csak olyan spontán véletlen volt, hogy épp ekkorra jött ki ez a kisebb belvárosi incidens?.. (Nem nagyon emléxem már a mondat elejére, de nem olvasom vissza, minden bizonnyal megfelel a kérdőjel is a végére.)
Laziitani, próbálj meg laziitani.. ezt énekelte ma hazafelé úton a nemtomki (pedig kéne, alapműveltség...), gondolatmenetem tetőpontjaként. Újabb égi jel!.. Megőritenek ezek a mifenék, amelyeket fel kéne ismerni magam körül, de nem nagyon érzékelem néha az időt. (szép magyar mondat...) Hiányzott már, hogy irjak és kiöntsem, vagy inkább hagyjam kizúdulni magamból ezt az áradatot, ami gondolatok formájában születik meg a fejemben, most pedig nem nagyon tudok mit kezdeni velük, kivéve, hogy leirom őket. Márai: Füveskönyv: 139. Ne tévesszen meg a vitrolás példa, tudnod kell, hogy lazitani kell mindezen. Mindenen lazitani kell, különben törik és szakad minden. Mgőrülök időnként milyen bölcs gondolataim támadnak (ezeket inkább nem irom le), tulajdonképpen ezek is csak ékes bizonyitékai ember-voltomnak meg a létezésemnek. (pedig úgy egyébként Te is kételkedtél, hogy igazából mintha nem is élnék, ugye?! xD) 'Gondolkodom, tehát vagyok.' Ne felejtsd el a nagy lazitás közepette, hogy az élet sosem fenékig tejfel, és miközben lazitasz, azért gondolatban siess a vitorlákhoz és tégy meg mindent a szakadás és a vihar ellen. Vagy.. gondolkozz el újra: van egyáltalán vihar, vagy csak Te látod viharnak? (ú, ez mai gondolataim fénypontja :D)
Mindig a csúcson kell abbahagyni. Vár a konyha. Csók