...

elég, a kurva életbe! ELÉG!!!
nem birom... kérlek, szabaditsatok ki... idióta rohadék pillangók, miért most jöttök, miért amikor rosszat érzek, miért, amikor rosszat látok, miért, amikor eldöntök vmit, miért, amikor semmi sem pozitiv? Miért nem hagytok a francba élni, s boldognak lenni, miért nem tudtok időben, jókor, jó helyen lenni? Miért kell neki is furt keresztbetennie nekem? miért most? eszem elmegy, hát komolyan. gondolkodott volna korábban, tett volna valamit, nem most kapálózni és tönkrebaszni az érzéseim, és tönkrevágni mindent, ami eddig jó volt, de most csak görcsöt érzek és annyira rossz, hogy sirni tudnék (de megint nem tudok..)
Azt akarom, hogy szeressen, hogy nagyon szeressen, miért nem lehet csak úgy szimplán egyszerűen gondolkodás nélkül sodródni, miért nem lehet hagyni engem kibontakozni, miért kell ez a görcsös agyalás..? el akarom engedni magam, csak úgy nézni a semmibe, nem beszélni semmiről, csak hozzábújni (Hozzá bújni) és jól lenni... miért kell ennek lenni?..
Rosszul vagyok.. "ölelj meg újra, ölelj meg ugyanúgy mégegyszer..." :((
Szeressetek!